Nem csak egymást, de önmagukat is bántalmazzák a szatmári börtön rabjai
A börtönök világa legtöbbünk számára ismeretlen, kevesen tudják, mi rejtőzik a rácsok mögött. Épp ezért úgy döntöttünk, olvasóink elé tárjuk a szatmári büntetés-végrehajtási intézet életének egy igen fontos szeletét, a börtönön belüli bűnözést, és megválaszoljuk azt a kérdést, hogy miként lehet szankcionálni azokat a rendetlenkedőket, akik már így is szűkös cellákban tengetik mindennapjaikat.
Mindenek előtt fontos elmondani, hogy városunk börtöne sem különb az ország többi intézményétől: papíron mindösszesen 263 rabot szállásolhatnának el, azonban jelenleg is 375-en töltik büntetésüket a szatmári rácsok mögött. A bent ülők java része, pontosabban szólva 22,05 százaléka vagyon elleni bűncselekményt követett el, melyért 3 és 15 év közötti szabadságvesztést szabtak ki rájuk. Ugyanakkor mindenképp ki kell emelnünk, hogy 20-an több mint 15 éves börtönbüntetésüket töltik, 2-en pedig életük végéig a rácsok mögött maradnak.
Ami a rabok életkorát illeti, 33,06 százalékuk 21 és 30 év közötti, de van 12 olyan férfi is, aki már túllépte 60. életévét is. S hogy mi a helyzet a szabadlábra bocsátásokkal? Nos, a tavalyi évben összesen 322 személy költözhetett ki végleg cellájából, kiknek 43,97 százaléka visszaeső bűnöző volt. Értelemszerűen ezek helyét újabb és újabb rabok vették át, így a telítettség aránya folyamatosa meghaladja a 100 százalékot.
Azt nemigen kell magyaráznunk, hogy ha ennyi embert ilyen kis helyre zsúfolnak össze, ott bizony nem fenékig tejfel az élet. Amellett, hogy rendszeresen szerveznek nekik foglalkozásokat, folytathatják tanulmányaikat, hódolhatnak hobbijuknak, a rabok számos olyan szabálysértést is elkövetnek, melyért fegyelmi bizottság elé kell állniuk. A tavalyi évben a fogvatartottak magaviseleti problémáival foglalkozó bizottság 140 alkalommal ült össze, ám végül csak 127 ügyet kellett részletesen kivizsgálni. Ezek jelentős része, szám szerint 95 büntetés kiszabásával végződött, 32 ügyben azonban a bizottság megszüntette az eljárást.
Felvetődik a kérdés, hogy miként lehet egy életét egyébként is rácsok mögött töltő személyt újfent megbüntetni? Nos, erre is megvannak a megfelelő módszerek. A fegyelmi bizottság döntése alapján 32 rabot figyelmeztetésben részesítettek, 11-nek megtiltották, hogy részt vegyenek az odabent szervezett kulturális, művészeti vagy sporteseményeken, 11-től megvonták a munka lehetőségét, 24 férfinak megtiltották, hogy a börtön saját boltjában vásároljon, 16-an a szabályszegés miatt egy időre nem fogadhattak látogatókat, egyetlen esetben pedig úgy döntött a bizottság, hogy elkülöníti a többiektől a fegyelmezetlen elítéltet.
Hogy pontosan ezt a 95 szankciót milyen cselekmények miatt szabták ki az érintett rabokra, nem pontosították, azt viszont lehet tudni, hogy a börtön életében vannak úgynevezett negatív események is, melyek nem minden esetben vonnak maguk után büntetést. Példának okáért 2018-ban 34 olyan esetet jegyeztek fel, amikor egy fogvatartott kategorikusan elutasította, hogy élelmet vegyen magához, 20 alkalommal viselkedtek egymással szemben erőszakosan az elítéltek, és történt 7 önsértés is, azaz a rab önmagában tett kárt (ezek egyike sem volt fatális kimenetelű). Szökésre vagy börtönlázadásra nem volt példa, viszont arra akadt egy, amikor a munkapont felügyelőjének mulasztása miatt egy rab engedély nélkül elhagyta a külsős munkahelyet. Erre az esetre biztosan olvasóink is emlékeznek még: egy mindösszesen 22 éves fiatalember rablás miatt ült börtönben, ám a törvényszék épületében végzett munka során kikéredzkedett a mosdóba, majd onnan az ablakon át elillant. A férfit végül egy Nagyváradhoz közeli vasútállomáson fogták el a rendőrök.
